Koraújkori Magyarország

Feladatok

9. november 13-ra olvasni: Cserei Mihály: Erdély históriája, 1661-1711. Bp., 1983. 185-202, 244-250. vagy (régebbi kiadás): 155-179, 222-228 oldalak.

8. november 6-re olvasni: I. Lipót császár jellemzése 86-87. Történeti forrásgyűjtemény, 28-39 oldalak

7. október 30. Ismételni a múlt alkalomra szóló olvasnivalót.

6. október 16. olvasni: Pálffy Géza: A hosszú 17. század új megvilágításban – a kiegyezések és kompromisszumok évszázada? ; Történeti forrásgyűjtemény 25-28 oldalak

5. október 9. olvasni: Fodor Pál: Egy nagy háború előjátéka; Illésházy István följegyzése, részletek. Szamosközy István: Erdély története c. könyvből, 258-270; 291; 307-308; 329-330; 343-346; 373-375; 430-432 oldalakat, továbbá tetszés szerinti másik 20 oldalt

4. október 2.olvasni: Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról c. művéből az első 'könyv' és Schwendi Lázár tervezete.

3. szeptember 25. olvasni: Brodarics I.: Igaz leírás.

2. szeptember 18. Mohács előzményei. Olvasni: Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata. Századok (1994) 288-318.; Kápolnai P. István: I. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490-ik évi feljegyzései. Századok (1885) 156-164.

1. szeptember 11. Bevezető óra. A kor történetírása.

2023. szeptember

[vissza]

Órai anyagok

2022. szeptember

[vissza]

Linkek

2007. október

Tantárgyleírás

A szeminárium során szó lesz a kora újkori magyarországi történetírás fogalmáról, a XVIII. sz. elejéig tartó időszak legfontosabb elbeszélő és egyéb forrásairól. A hallgatók betekintést nyernek a korszak történetének föbb problémáiba. Megismerkednek a jelentősebb szakirodalmi munkákkal, kézikönyvekkel. Az előadások során a korszak magyarországi politika-, társadalom- és művelődéstörténetének egyes elemeit közép-európai összefüggésrendszerbe ágyazva vizsgáljuk meg behatóan.

2022. szeptember

[vissza]