Tematika
12. május 12. II. József reformjai.
11. márjus 5. A Magyar Királyság és Erdély igazgatása a XVIII. században
10. április 28. A vármegye és tisztikara.
9. április 21. A Habsburg Monarchia igazgatása a XVIII. században
8. április 14. Berendezkedési tervek
7. március 24. Az országgyűlés. Jogforrások. Bíráskodás.
6. március 17. Török igazgatás a Hódoltságban.
5. március 10. Az Erdélyi Fejedelemség intézményrendszere.Erdély igazgatása. Előadásvázlat a teams-ben!
4. március 3. A török elleni védelmi rendszer. Előadásvázlat a teams-ben! zsoldszükséglet
3. február 24. A nádor. A kamarai adóztatás. Előadásvázlat a teams-be lett feltöltve.
2. február 17. A kora újkori Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság intézményrendszerének általános jellemzői. I. Ferdinánd reformjai.
1. február 10. Bevezető óra. A legfontosabb méltóságviselők a késő középkori Magyar Királyságban; A Magyar Királyság államszerkezete a XV. sz. végén.
2021. május
Tantárgyleírás
A tantárgy célja, hogy a hallgatók 1526-tól 1848-ig, az önálló középkori Magyar Királyság három részre szakadásától a Habsburg Monarchiába integrálódó kora modern állam felépítését, törvényhozó, végrehajtó és jogszolgáltató szerveit, valamint a középszintű és alapfokú igazgatási egységek működését megismerjék. Alapvető fogalmak: a rendi monarchia, a központi királyi hatalom és a rendek egyensúlya, illetve küzdelmei, a törvényhozó hatalom (országgyűlés) és a törvényhozás mikéntje, a magyar történelmi alkotmány. A felső-, középső- és alsó szintű végrehajtó hatalom, vagyis a központi-birodalmi, a magyar királyi és a fejedelmi kormányszervek, valamint a megye, a szabad királyi és bányavárosok, a kiváltságolt kerületek, a határőrvidékek, a mezővárosok és falvak önkormányzata hogyan működött a Habsburg-kormányzat és a török uralom és az önálló Erdélyi fejedelemség alatt, majd a XVIII. században.
2013. szeptember