Tematika

12. december 6. II. József reformjai.

11. november 29. A Magyar Királyság és Erdély igazgatása a XVIII. században

10. november 22. A vármegye és tisztikara. A városok és falvak önkormányzatai

9. november 15. A Habsburg Monarchia igazgatása a XVIII. században

8. november 8. Berendezkedési tervek

7. október 25. Az országgyűlés. Jogforrások. Bíráskodás.

6. október 18. Török igazgatás a Hódoltságban.

5. október 11. Az Erdélyi Fejedelemség intézményrendszere.Erdély igazgatása.

4. október 4. A török elleni védelmi rendszer. zsoldszükséglet

3. szeptember 27. A nádor. A kamarai adóztatás.

2. szeptember 20. A kora újkori Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság intézményrendszerének általános jellemzői. I. Ferdinánd reformjai.

1. szeptember 13. Bevezető óra. A legfontosabb méltóságviselők a késő középkori Magyar Királyságban; A Magyar Királyság államszerkezete a XV. sz. végén.

2023. szeptember

[vissza]

Órai anyagok

1. Előadásvázlatok
2. Tételsor, kötelező és ajánlott irodalom
3. Kötelező fogalmak

2021. május

[vissza]

Linkek

2007. október

Tantárgyleírás

A tantárgy célja, hogy a hallgatók 1526-tól 1848-ig, az önálló középkori Magyar Királyság három részre szakadásától a Habsburg Monarchiába integrálódó kora modern állam felépítését, törvényhozó, végrehajtó és jogszolgáltató szerveit, valamint a középszintű és alapfokú igazgatási egységek működését megismerjék. Alapvető fogalmak: a rendi monarchia, a központi királyi hatalom és a rendek egyensúlya, illetve küzdelmei, a törvényhozó hatalom (országgyűlés) és a törvényhozás mikéntje, a magyar történelmi alkotmány. A felső-, középső- és alsó szintű végrehajtó hatalom, vagyis a központi-birodalmi, a magyar királyi és a fejedelmi kormányszervek, valamint a megye, a szabad királyi és bányavárosok, a kiváltságolt kerületek, a határőrvidékek, a mezővárosok és falvak önkormányzata hogyan működött a Habsburg-kormányzat és a török uralom és az önálló Erdélyi fejedelemség alatt, majd a XVIII. században.

2013. szeptember

[vissza]