seraphin.hu/btk

Intézménytörténet

Tematika

4. március 27.Bíráskodás. A vármegye és tisztikara.

3. március 20. A nádor. A kamarai adóztatás. Az országgyűlés. Jogforrások.

2. március 13. A kora újkori Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság intézményrendszerének általános jellemzői. I. Ferdinánd reformjai. A harmincadosok

1. március 6. Bevezető óra. A késő középkori Magyar KirályságA legfontosabb méltóságviselők a késő középkori Magyar Királyságban; A Magyar Királyság államszerkezete a XV. sz. végén.

2024. február

[vissza]

Linkek

2007. október

Tantárgyleírás

A tantárgy célja, hogy a hallgatók 1526-tól 1848-ig, az önálló középkori Magyar Királyság három részre szakadásától a Habsburg Monarchiába integrálódó kora modern állam felépítését, törvényhozó, végrehajtó és jogszolgáltató szerveit, valamint a középszintű és alapfokú igazgatási egységek működését megismerjék. Alapvető fogalmak: a rendi monarchia, a központi királyi hatalom és a rendek egyensúlya, illetve küzdelmei, a törvényhozó hatalom (országgyűlés) és a törvényhozás mikéntje, a magyar történelmi alkotmány. A felső-, középső- és alsó szintű végrehajtó hatalom, vagyis a központi-birodalmi, a magyar királyi és a fejedelmi kormányszervek, valamint a megye, a szabad királyi és bányavárosok, a kiváltságolt kerületek, a határőrvidékek, a mezővárosok és falvak önkormányzata hogyan működött a Habsburg-kormányzat és a török uralom és az önálló Erdélyi fejedelemség alatt, majd a XVIII. században.

2013. szeptember

[vissza]