Tematika
10. május 15. A Magyar Királyság és Erdély igazgatása a XVIII. században, II.; II. József reformjai
9. május 8. A Habsburg Monarchia igazgatása a XVIII. században; A Magyar Királyság és Erdély igazgatása a XVIII. században I.
8. április 24. Berendezkedési tervek
7. április 17. Török igazgatás a Hódoltságban. A török elleni védelmi rendszer. zsoldszükséglet
6. április 10. Az Erdélyi Fejedelemség intézményrendszere.Erdély igazgatása.
5. április 3. Színházi óra
4. március 27. Bíráskodás. A vármegye és tisztikara.
3. március 20. A nádor. A kamarai adóztatás. Az országgyűlés. Jogforrások.
2. március 13. A kora újkori Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság intézményrendszerének általános jellemzői. I. Ferdinánd reformjai. A harmincadosok
1. március 6. Bevezető óra. A késő középkori Magyar KirályságA legfontosabb méltóságviselők a késő középkori Magyar Királyságban; A Magyar Királyság államszerkezete a XV. sz. végén.
2024. február
Tantárgyleírás
A tantárgy célja, hogy a hallgatók 1526-tól 1848-ig, az önálló középkori Magyar Királyság három részre szakadásától a Habsburg Monarchiába integrálódó kora modern állam felépítését, törvényhozó, végrehajtó és jogszolgáltató szerveit, valamint a középszintű és alapfokú igazgatási egységek működését megismerjék. Alapvető fogalmak: a rendi monarchia, a központi királyi hatalom és a rendek egyensúlya, illetve küzdelmei, a törvényhozó hatalom (országgyűlés) és a törvényhozás mikéntje, a magyar történelmi alkotmány. A felső-, középső- és alsó szintű végrehajtó hatalom, vagyis a központi-birodalmi, a magyar királyi és a fejedelmi kormányszervek, valamint a megye, a szabad királyi és bányavárosok, a kiváltságolt kerületek, a határőrvidékek, a mezővárosok és falvak önkormányzata hogyan működött a Habsburg-kormányzat és a török uralom és az önálló Erdélyi fejedelemség alatt, majd a XVIII. században.
2013. szeptember