Számítógépes hálózatok (XX. századi anyag)

A web keletkezése
CERN Európai Részecske Fizikai Laboratórium
Tim Berners-Lee 1989 márciusában a nemzetközi W3-Konzorcium igazgatójaként megalkotta a web keletkezésének számító dokumentumot.
hipertext elvet
World Wide Web - információs világháló: A világ különböző pontjain tárolt, hiperhivatkozásokkal összekapcsolt információs dokumentumok összessége.

(láncszöveg)
 A szövegben hivatkozások vannak elhelyezve, ezeket aláhúzással vagy más ikonokkal, animációkkal jelölik. A megjelölt pontok internet kapcsolatokat, linkeket tartalmaznak egy másik dokumentum közvetlen eléréséhez. A link szinonimái: (hipertext) hivatkozás, hozzáférési pont, utalás, mutató, csatoló, ugrópont.

Helyi hálózatok (LAN, Local Area Network)
Egy telephely számítógépei között teszik lehetővé a kommunikációt
(belsőhálózat, a campus hálózata, korlátozott jogosultságú hozzáférés, intranet)

Internet
Széles kiterjedésű hálózat (WAN, Wilde Area Network)
 Ezzel a hálózattal kötik össze az egy kontinensen belüli országokat vagy az országon belüli városokat. Az adatokat fém vagy üvegszálas kábel szállítja

Globális kiterjedésű hálózat (GAN, Global Area Network)
Ez a hálózat átfogja az egész Földet, különböző földrészek számítógépeit köti össze egymással. Általában műholdakat vagy tengerekbe fektetett optikai vagy réz kábeleket használnak az adatátvitelhez. Lehetnek nyilvános hálózatok - telefonhálózatok (internet) - vagy egy cég hálózatai (intranet).

Bármilyen két vagy több hálózat összeköthető, ebből keletkezik az Internet (a hálózatok hálózata)

Kommunikáció a távoli számítógépek között
Az internet nyelvének platform- és szoftverfüggetlennek kell lennie - az érkező információt processzortól és operációs rendszertől függetlenül a gépeken egységesen kell tudni megjeleníteni -, s biztosítania kell az információs oldalak összekapcsolhatóságát.

Szabványok
- internet alapprotokollja a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol)
az Internet szabványosított kommunikációja
információcsomagok szállítása
az adatátvitel módját leíró utasítások
parancsok, válaszok, stb. összessége
- hipertext típusú oldalak egységes szállítása a HTTP-t (HyperText Transfer Protocol)

Web alapnyelvét, a HTML-t (Hypertext Markup Language, hipertext leíró nyelv). Ez nem programnyelv, csupán az adott oldalon megjelenítendő információ elrendezését, struktúráját írja le.
A HTML-kód tiszta szöveges fájl.
Böngésző értelmezi (Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator.) a HTML-kódban megfogalmazott parancsokat. A HTML-kódban a szöveget megfelelő utasítások, ún. tag-ek (<title>utasitás, szöveg</title>) közé téve befolyásolhatjuk annak megjelenítését (betűméret, vastag betű, dőlt betű stb.).

Internet nyelvek
Az internet alapnyelve, a HTML < SGML (Standard Generalized Markup Language).
CSS (Cascading Style Sheets) formázó nyelv: a szövegszerkesztő nyelvekhez hasonlóan stílusokat lehet vele definiálni.
JavaScript: a statikus HTML-kódba nyelven kisebb dinamikus programrészleteket helyezhetünk, melyeket a böngésző a kliens oldalon futtat, növeli az interakciós lehetőségeket.
Az XML-nyelv ugyancsak egy leíró szabvány, melynek segítségével tetszőleges adatstruktúrákat definiálhatunk. Az XML-t elsősorban strukturált adatok platformfüggetlen tárolására, szállítására, ill. megjelenítésére alkalmazzák.
A Java programnyelvvel kis programokat, Appleteket (animáció, hang, futószöveg, interaktív jelenségek) készíthetünk s helyezhetünk a weboldalakba.
Az ActiveX vezérlők hasonló képességet adnak a böngészőknek. Beépül az operációs rendszerbe, s mindannyiszor aktiválódik, ahányszor szükség van rá.
A különböző hanganyagok, videoformátumok, animációk megjelenítéséhez, lejátszásához a böngészőket megfelelő kiegészítő (plug-in) programokkal látták el.

Internet alkalmazások URL [Uniform Resource Locator]
http [Hyper Text Transfer Protocol]
Gopher (a Web elődje, szövegállományok adatátvitele)
mailto (elektronikus levelezési protokoll)
ftp [File-Transfer Protocol ] (azonosítóval adatállományokat tölthetünk le és fel)
Telnet (távoli számítógépet úgy használhatunk, mintha helyben lenne, használhatjuk a távoli gép programjait)
WWW

Számítógépek egyedi azonosítása
Számmal: IP-cím (Internet Protokol) a mai (32 bites) IPv4 szabvány szerint, ez egy négy, pontokkal elválasztott, 1-3-számjegyű szám 0 és 255 között (pl: 123.44.5.321)
Névvel: betűkkel, szótagokkal jelölt változat, a DNS-rendszer (tartománynév-szolgáltatás) (Domain Name System)
Domain betűkkel jelölt részterület az Interneten (a hálózati névhierarchia legmagasabb szintű eleme)
Azonosítja vagy
- a cím földrajzi elhelyezkedését (országjel: .hu .ch .nl)
vagy a cím birtokosának jellegét (.com, .edu, .org)

A cím tulajdonosát hierarchikus formában, szavakkal, szóelemekkel vagy vegyesen - alfanumerikus karakterekkel azonosító cím. Segítségével adhatók és különböztethetők meg cégek, intézmények, szervezetek és magánemberek internet címei.
ppke.hu
btk.ppke.hu
stud.btk.ppke.hu
biblsrch.btk.ppke.hu

Regisztrált domainek ellenőrzése:
www.domain.hu

Az internetcím szerkezete
http://www.oszk.hu/
Alkalmazás + távoli számítógép neve + földrajzi azonosító (domain név) / a fájlnak a szerveren található könyvtárfában való elhelyezkedése, útvonala / fájlnév.kiterjesztés [fájlformátum]

http://www.corvina.oszk.hu/
http://www.corvina.oszk.hu/studies/csapodi_hun.htm

protokoll://hálózati gép.főkiszolgáló.domain/útvonal/fájlnév.kiterjesztés
A fenti esetben: A Széchényi könyvtár Corvina szerverén a Studies mappában található fájl, Csapodi Csaba tanulmánya

Mélyweb, láthatatlan web (invisible web)
Sok olyan dokumentum felkerül az internetre, amelyeket az indexelő szolgáltatások nem tudnak regisztrálni, a keresőrobotok nem minden domain-tartományt pásztáznak át, esetleg nem frissítik megfelelően az állományukat. A web azon része, amely nyilvános forrás, de az indexelőszolgáltatások számára elérhetetlen, a web "mélyrétegeiben" marad. A "láthatatlan" weboldalak gyakran dinamikus oldalak, amelyek tartalma az esetenkénti keresési feltételek szerint másképp rendeződve kerülnek csak a felszínre a küső használók számára is látható módon megjelenítve. Mindezek, és még számos más ok miatt, egyesek úgy vélik, a rejtett web 500-550-szer nagyobb annál a méretnél, amit a keresőgépek be tudnak járni.




Dinamikus weblapok
Interaktivitás biztosítása, dinamikus oldalgenerálás, kliens-szerver kapcsolat
Az interaktív oldalak lehetőséget adnak a felhasználói (kliens) oldalról történő aktív beavatkozásra.
keresők használatára, jelentkezési lapok, vásárlási igények